Egy szar nap ... és már megint nincs jogsim

Háááát hol is kezdjem. ..... a jogsi még várat magára.

Meglett volna csak csikorgó kerekekkel bemenni egy kereszteződésből a 'kiválasztott" utcára ... maga után vonja, hogy ugrott megint.
Ja és miért ne megint az a bizonyos Honvéd utca. ÚÚÚÚÚÚÚÚÚttttttttttttáááááááálllllllllllloooooooooommmm!!!!!!!!

Most beszéltem az oktatómmal.
Azt mondta legközelebb messzire elkerüljük!!! Úgy legyen.

A sztori maga:
Körbekukkoltam a kocsit ahogy kell. Elindultunk, üzemi fék ellenőrzése - rendben. Oktató mondja mikor merre. Ez is rendben.
Buszpályaudvarnál lévő utcában parkolás. Én választhattam. Tolatva álltam be. Elsőre - pedig gyakorláskor nem szokott sikerülni. Most igen.
Mentünk tovább. Eljutottunk egy egyirányú utcáig. Ezt is sikeresen vettem úgy ahogy kell. Ez sem szokott menni.
Innen ki a 2 főútra. Átsorolás, indexelés, tükörnézegetés is minden rendben, ment. ... addig amíg el nem értünk a Honvéd utcai kereszteződésig. Itt ritka, hogy egyből tudj menni. Legtöbbször pirosat kaptam. Most bezzeg zöldet.
Visszaemlékezve arra emlékszem, hogy az volt bennem menni kell, mert zöld. Ez volt a baj!
Nem 2re váltottam vissza(csak 3asra) és 'elfelejtettem" levenni a lábam a kuplungról. Ami miatt a kocsi 'szaladt" én meg gyorsan tekertem a kormányt és nem léptem a fékre. De bevettem a kanyart!!
Magyarul 3assal vettem be kanyart csikorgó kerekekkel és úgy hogy az oktató lépett a fékre, kicsit. (Ha kicsit én is ráléptem volna észre se lehetett volna venni, hogy besegít és nekem már csak a papírra kellene várnom.) Nem volt kérdéses, hogy helycsere a következőm lépés.
Ugyan a vizsgabiztos mondta, hogy összeszedett voltam addig, de ott sajnos a kocsi vette át az uralmat.
Megint egy tanulópénz. Igaz ezekből tanulok, de már annyira szeretnék jogsival is vezetni. Még ezek után is.