Tartozás ... 2. rész ... videóval

Keresztelő.

Miért ne erre a napra tegye a főiskola a aktívvá tétel lehetőségét és a tárgyfelvételt.

Szóval ez a napunk is jól indult.
6 - 1/2 7 felé keltem, hogy mire 9kor nyit a Neptun én is bebootljak, ébren legyek.
Ancsi barátnőm jött 1/2 9-re.
Olyan rendi volt, hogy kigyűjtötte milyen tárgyak kellenek nekünk és már csak fel kellett vennünk.
Na, ez az a rész ami nem volt egyszerű. 3 tantárgyat sikerült egy óra alatt felvennem, de Ancsinak még belépni sem tudtunk a rendszerbe. Kissé le volt terhelve. :-(
Hát persze. ... nm is tudom, hogy hogyan gondolta a főiskola, hogy pl. a mi évfolyamunkba is CSAK 100 fő jár. ... és persze mind egyszerre szeretné felvenni a dolgait, hogy legyen még helye.
Mint később kiderült 8-kor nyitottak.

Na mindegy. Ilyen felfokozott és ramaty hangulatban indultam neki a keresztelőnek.

Maga a szertartás rövid, és bensőséges volt, mert csak MI, a család vettünk részt.
DE azért nem ment minden zökkenőmentesen.
Később értünk a nővéremékhez, mint terveztük. Emiatt fennforgások voltak és néhány kellemetlenebb pillanat.
Végül is Fannit mi vittük anyuval a templomba.
Apa és én videóztunk illetve fényképeztünk volna, ha Bó el lett volna a mamával. De mivel még mindig elég nyűgös volt a bújócskázó fogai miatt így csak én fényképeztem és a család egy másik tagját kértem meg, hogy videózzon.
Érdekes látvány lehettem amint a nyakamban a saját fényképezőm és a kezemre erősítve a nővéreméké. ... hol egyikkel, hol a másikkal képeztem a képeket.;-)
Ennél már csak az volt szebb, amikor Bó engem akart! ... és senki más nem volt jó. :-?
Persze mindezt egy többnyire üres templomban ahol a pap még törte a mi nyelvünket és nem csak szavakban, de szerintem gondolatban is. :-)
Hallható volt amikor Bó elkezdett 'anyázni" ő meg megakadt a szóval amit éppen szeretett volna kimondani.
A vége az lett, hogy már nem csak a két fényképezőgép volt a kezemben, hanem a bal karomban, az oldalamon ülve Bó is követte az eseményeket a gépen keresztül.
Édes volt mikor meglátta benne a nővéremet - aki elméletileg a kerije, a gyakorlat még nem volt meg és lehet, hgy nem is lesz - és hangosan mondja, hogy 'keji", 'Zzzzsuzzzzsi"!!
Én meg persze jó szülő révén mit csinálok? .... csitítom a gyereket.
Kissé kétoldalú érzésem van a bulival kapcsolatban.
1. Náluk ritkán van az - vagy illetve nem is - hogy nagyobb események alkalmával Mi és a család Zsuzsi felőli része CSAK és kizárólag VENDÉGKÉNT vegyen részt.
2. Az 1.-es pont miatt nem tudom annyira élvezni ezeket az összejöveteleket, mint kellene vagy lehetne.
Sajnos z eljövetelkor sem ment minden simán.
Komolyan mondom annyi kaja volt, mint egy kisebb lagzin (10 féle süti, 4 féle torta, leves, 3 féle második), de .... a pakolásnál megszólták a nővéremet, hogy mennyit és kinek pakol ... és így már olyan 'fura íze" lesz az ételnek amikor eszed.
Miért kell ez. Akkor inkább menjünk étterembe, ert ennyi pénzből mindenki ott annyit evett volna amennyit elé raknak és annyit hoz amennyit a pincérek bepakolnak a megbeszéltek szerint.
.... és mindenki élvezte volna az egészet.

Azért dobok róla képet is mert lassan kisregénynek is kiadhatom az irományt.