Úgy érzem folytatnom kell előző gondolatmenetemet (sejtünk hordozza eleink múltját, tulajdonságait, adottságait, kihagyott lehetőségeit) azzal, hogy elmesélek egy sztorit.
Mikor éppen két pasi között voltam az életemben és szeretetben/szerelemben - az egyikhez már csak a 10 év, 2 év házasság és a szeretet kötött, míg a másikhoz friss lángolás és szerelem - az történt, hogy kifelé kandikáltam a házasságomból.
Nem így volt tervezve, mert akkorra már a sokadik inszemináción és a 3. lombikunkon voltunk túl, babára várva. Éppen előző hónapokban 'vetéltem" el és ilyenkor az ember lánya még jobban szeretné a figyelmességeket, az apróságokat, a kedvességet, hogy nőnek tartsák -és nem csak babagyárnak.
Na mindegy. R-vel összegabalyodtunk. Nem volt egyszerű neki sem és nekem sem.
Ráadásul egy lakásban laktunk.:-? ... 3-an!!
3 hétig tudtuk titkolni a lakáson belül is, hogy zizeg közöttünk a levegő. Pedig voltak kisebb helyzetek amiből a voltnak észre kellett volna vennie, hogy mi a szitu. ... sőt volt, hogy egy kisebb veszekedés után R.-t küldte utánam!!!!
Már nagyon nem tudtam titkolni anyum előtt és egy délután leültünk beszélgetni.
Kínos mosollyal az arcomon belekezdtem a mondandómba.
Elmeséltem, hogy mi a szitu. ... anyum arcán mosoly bukkant elő ... és elmesélte, hogy neki is van valakije!!! már 2 - 3 hónapja. (Itt jegyezném meg, hogy édesapám előző év októberében halt meg és megállapodtak anyuval abban, hogy egyikük sem marad egyedül, ha a másik meghal.)
Mindketten hatalmas nevetésben törtünk ki!!
Nem elég, hogy mindketten oroszlánok vagyunk, de még ugyan abban az időszakban lesz valakink akiről a másik nem tud.
Ezért írtam az előző bejegyzésnél, hogy a sejtjeinkben már kódolva van a jövőnk és lehet a sors és a véletlenek is besegítettek nekünk.
Furcsa mindenesetre. ... és mindketten egyszerre tettük meg eleink kihagyott lépését.
... az élet megoldotta a problémámat. ... igaz nehéz, gyötrelmes és fájdalmas volt hármunknak az a pár hónap. Próbáltuk rendezni a házasságunkat, a kapcsolatunkat, de elváltunk. Lesz, ahogy lesz alapon.
S akkor decemberben a Mikulás meglepett. ... Bó bejelentkezett és megoldott mindent.
Nem volt kérdéses számomra, hogy kitől van. ... és az élet igazolja, hogy jól döntöttem, mégha göröngyös is volt az út, s csak félig meddig volt az Én döntésem.
Bó tiszta apja és imádják egymást. ... s én is őket. :-)
1 megjegyzés:
Érdekes ez a párhuzam anyukáddal.
Megjegyzés küldése