Persze már ekkor kitűntem, mert míg akkor sokan vendéglátóba vagy idegenforgalomba és kitudja még mire jelentkeztek engem már akkor vonzott a kreatívkodás.
Konkrétan választottam egy szakmát - amit sajnos a suli végeztével nem tudtam gyakorolni és nem igazán a hétköznapi, esetleg jó álláslehetőség sem rejlik benne (mármint, hogy bármikor, bárhol tudnám kamatoztatni) - ez a népi fazekas volt.
(A kép csak illusztráció)A vizsgamunkám egy saját készítésű 80 részes étkészlet volt. Megkorongozva és megírva.
Ja, és nem mellékesen imádnám csinálni, mert első évben kitűnővel és 3 dicséretessel, míg 2. évben kitűnővel és 6 dicséretessel végeztem. Vagyis szívvel - lélekkel benne voltam.
Már gyerekkorom óta látták a szüleim, hogy a kétkezi munkával megformálható dolgok érdekelnek.
Ilyenek például, mint az üvegfúvás, gyertyaöntés és a tűzzománckészítés.
Sajnos anyagilag soha nem álltunk úgy, hogy egy akkoriban ilyen ritkaságba menő 'tudást", mint például a tűzzománckészítést finanszírozni tudjunk.
Azt hiszem ez akkoriban (15 - 20 évvel ezelőtt) került vagy 100.000Ft-ba, 10 hónapra.
Azóta is érdekel ez a témakör, de ez egy társasházban, lakásban kevésbé kivitelezhető.
Ez azóta is álom maradt, de remélem egyszer kipróbálhatom majd ezeket is.
1 megjegyzés:
Kár, hogy nem fazekaskodsz. De a jelenlegi hivatásod is gyönyörű.
Megjegyzés küldése