Ez a nap sem indult valami jól.:-( ......
Ma reggel mennem kellett megint egynapos óvodai gyakorlatra, Pestre.
Apa vett ki szabit, hogy Bogicát ne kelljen senkinek sem lepasszolni.
Mondtam neki már kb 1,5 hete hogy hova kell majd menni.
Megkérdezte reggel, hogy - Hova is megyünk?
Mondom neki, hogy Hősök tere. Te erre mire gondolnál? A Pestire, nem? De ő nem, .......... mint utólag kiderült.
Mondja nekem, hogy 10 perc alatt ottvagyunk. Gondoltam, hogy Ő tudja milyen forgalom van az M3-on ilyenkor. Hősök tere majd onnan még 2 utca befele az Oktogon felé és ott az ovi.
Elindult a vasút utáni oviba ahol voltunk a papírokért. Mikor már az ovinál jártunk rákérdeztem, hogy hova jövünk?
Ekkor derült ki, hogy elbeszéltünk egymás mellett illetve nekem logikus volt, hogy tisztába van vele, hogy hol van a Hősök tere.:-)
Én, mint a taxióra ... kiakadva. Ekkor 7:30 volt kb. Esélyem nem volt, hogy beérjek 8ra az oviba. Hívtam Karolt. Ő meg épp a vonatról szált le és neki is volt kb 15 perce hogy odaérjen.
Mi kis susnyák utakon mentünk, oóhogy esetleg odaérjünk időben. Azt sem tudtam merre járunk. Ricsi meg is kérdezte, hgy tudom merre vagyunk? Mondom neki: Nem, de nem is érdekel csak érjünk az ovihoz.
Ekkor már nekem mindenmindegy volt.
Kb 15 perccel késöbb mentem be a csoportszobába. Igazából még nem nagyon történt semmi ekkor így épp időben voltam ott.
Ja és se váltócipőt, se a kisfüzetet - amit majd az óvodai gyakorlatra kell vinnem magammal - nem vittem. Nekem ez a mániám.:-)
Mondtam Apának, hogy majd szünetben felhívom és elmondom neki, hogy hol is van a füzet.
Már mire hívtam megtalálta.
Most jót hozzott. De ... megintcsak nem kellett. >:(
Mondta is, hogy már sejtette, hogy nem fog kelleni. Ezúton is CUPPP neki. ;*
Végülis ma nem rontottunk annyira egymásnak, mint decemberben. Az nem volt semmi. Még el is mentem itthonról egy bő félórára. Kellett, de jót is tett akkor. (Ja és menzikésőben voltam ami pont ott és akkor jött meg.)
DE ... remélem, hogy az elkövetkező félévekben ez már többet nem fog megismétlődni. Mármint nem ugrunk egymás torkának és én mindent betudok rámolni és értelmesen elmondani. Ő meg fel is fogja nem csak végighallgatja és rábólint.
Mi ebből a tanulság?
Az, hogy a kommunikáció nagyon is fontos. Még akkor is, ha ismered a másikat .... kívül - belül.:-)
1 megjegyzés:
Relax!! Jön a Valentin nap. :)))
Megjegyzés küldése