Szegénykémnek muszáj volt műtőasztalra feküdni, mert már így is 6 évig húzta a struma miatti műtétet.
Kedden megműtötték, de tegnap már beszéltem is vele. Van hangja és sokkal kellemesebb - ha szabad ilyet mondani/írni -, mint eddig volt. Olyan kis rekedtes, 'halvány mély" hangja volt. Mint nekem.
De most sokkal finomabb és lágyabb. Talán lehet így mondani: rekedtségmentes és nőiesebb.
Jól van, mert már tegnap nem akarta, hogy anyu bent maradjon vele/mellette. Mászkált, rejtvényt fejtett.
Én meg 2 napig tartottam a frontot 3 gyerekkel.
Mondhatjuk, hogy bölcsitől nagycsoportig minden volt.
Na jó! 2 bölcsis és egy nagycsoportos. :-)
Drága Bóm féltékeny volt Fannira ami altatáskor és Fanni törődésekor nyilvánult meg ... sírás, bömbölés és anyára való csimpaszkodásban.:-(
Ők is érezték, hogy Zsuzsi - Keri - nincs velünk ott. akkor nem csinálja.
De most mikor rám voltak hagyva, kijött rajta.
Ez a helyzetet képzeld el:
Fanni a járókában. dörgöli a szemét és látszik rajta, hogy a szemével kérlel vegyél ki!! Álmos vagyok. Elakarok aludni!!
Én lépek a járókához és nyúlok Fanniért. Bó észreveszi és elkezd sírni. Fanni is rákezd, mert Bó sír. bót csitítom és mondom neki, hogy ... ha Fanni elaludt leteszem a kiságyába és őt is elaltatom ... erre Bó mit csinál? Ordítva sír és közben ezt mondja: Fajji, ideide!!! és mutat be Fanni szobájában a kiságyra. Mondom neki, hogy okés, de ahhoz elöbb el kell altatnom. Mázlim van, mert Fanni annyira álmos, hogy pillanatok alatt bealszik a kezemben és letudom tenni. De ... még közben Bó mindig sír és én odahívom magam mellé, hogy buváljon le a párnára vagy a fél karomra ami még szabad. Jön is, de Fannus buksiját tolná el. kérem, hogy feküdjön le a párnára és simizem a buksiját.
Hiába mondtam én Bónak, hogy amiatt is szoknia kellene ezt a helyzetet, mert lesz majd kistesó ... valamikor.;-)
Tudom, egy 2 éves gyermek ebből még nem sokat ért ... meg, de csak mi gondoljuk ezt, felnőttek.(Sokkal okosabbak a gyerekek, mint azt mi gondolnánk.)
Segénykém annyira sírt, hogy gyorsan letettem Fannit az ágyába aludni és nekiláttam Bó altatásának. Édes drágám is olyan fáradt volt - azért két nap is korán reggel 6 körül már úton voltunk -, hogy szinte álomba sírta magát miközben simiztem a buksiját, mélyeket és zokogós légvétel - tudod az a fajta amikor egyszercsak hírtelen vesz a gyerek levegőt - közepette elaludt, miközben a Varázsceruzát néztük.
Na innen már csak én. De ez sem tartott sokáig, mert ez csak 2 gyermek volt a 3ból.
Zolka töretlenül nyomatta/bújta a játékokat a laptopomon. Élvezte, hogy használhatja. :-)
Lehet elkapattam egy kicsit az elmúlt 2 napban, de ember legyen - és le a kalappal előtte - a talpán aki jobban végigcsinálta volna ezt a röpke két napot úgy, hogy szinte minden reggel kómás vagyok a fáradtságtól és szinte várom a pillanatot amikor alszanak vagy marad egy kis szusszanásnyi idő magamra, pihenésre.
Ricsi összerakott nekik egy jobb, gyorsabb gépet és addig azt nem tudják használni, de a régit sem.
Szóval legálisasn használhatta a gépemet.
Tetszett Zolkának, hogy 'elment aludni" a gépem és örült neki amikor 'felébreszthette". :-)
A múltkori posztban leírt lelki válság miatt újítottam meg a blogot is.
Az alap az ami volt csak a hátteret cseréltem ki és addig próbálgattam a 'sablon"baállításain változtatni amíg olyan nem lett amilyet én akartam.
... és mostmár olyan lett.
Ennek okán felbuzdulva Bridget barátném blogját is 'fejlesztés" alá vettem az ő megbízásából és engedélyével.
Erről jut eszembe ... most van időm és kéne rajta bügykölni még pár dolgot ... no megyek is. :-)))
Mire leírtam ezeket a sorokat ... 'elfogyott" a netem. :-)
Így nem sikerült a másik blogot megújítanom.:-(
