2009. október 28., szerda

Ami nálunk megy műsor ....

Nem vagyok Slágerrádió rajongó, de ezt azért már durvának tartom én is.
Milyen világban élünk?
Nem elég az a napi politikamennyiség ami a tv-ből ömlik?

Pech az APEH-nél?
Mondom én, hogy valami nem klappol ebben az országban. ... és ezt konkrétan a saját bőrömön érzem.
... és ez egy hivatalos szerv.


Tegnap is olyan színvonalas műsorok voltak, hogy inkább dvdt néztünk és mikor annak is vége lett, akkor meg volt 'különvélemény", de azt nem néztük végig.
... ugyanis ...
Bó legújabb szokása, hogy szól, hogy álmos - és ezt mondja is, hogy 'ámos" - akkor megyünk a szobájába az ágyba aludni.
Jobban mondva csak ő és meg ott dekkolok a relax székben mellette.

Szóval a kiscsaj fejlődik, érik és ezt minden nap be is bizonyítja.
Ma például megnéztük a Wall-E-t és bővítettük a szókincset legalább egy szóval: küldetés.
Ugyanis EVA-nak küldetése van. :-)
Biztos van még több is, de amilyen gyorsan fejlődik Ő és olyan gyorsan amortizálódom le agyilag.
Ez nem az én időszakom. ... szét vagyok esve mostanában.

Ezért sem írok olyan gyakran, mert mire megírnám elfelejtem mit is akartam.

Tegnap voltak nálam AVON-os tanácsadónők.
Már arra sem emlékeztem, hogy a honlapon kértem volna, hogy vegyék fel velem a kapcsolatot.
Mindegy. Itt voltak.
Ebben a témában is magam ura lettem illetve önállósodtam attól akitől eddig kaptam a katalógust és a megrendelt termékeket.

Végül is miért ne a saját malmomra hajtsam a vizet?

Itt voltak vagy 1 órát. Beszélgettünk dolgokról és innentől amit rendelek majd az a magam portájára jön.
Törzsvásárló / tanácsadónő leszek vagy mi. ... igaz még annyi affinitás nincs bennem eziránt, hogy most én ezzel elkezdjek házalni. (Ez soha nem volt a kenyerem.)

Azért lehet majd körbejárom a lakótelepet .... hátha kell valaki akitől tudnak majd rendelni.

2009. október 26., hétfő

7végi termés


A hétvégén itt volt anyum és a keresztfiam, Zolika.
Itt aludtak nálunk.
Így az 'anyuzás" elmaradt, de az egy rosszcsontból lett kettő!!!:-)))

Aranyosak együtt, de két mozgásigényes gyereket beszorítani a lakásba nem túl jó megoldás, de mit tehetek, ha sz@r idő volt kint pénteken.
Mindegy. Elvoltak idebent is, de itt nem lehet nagyokat labdázni, motorozni.
Végül is úgy döntöttünk anyuval elindulunk késő délután a két gyerekkel motorozni.
Hááát Zolika 5 éves létére nagyon jól mutatott a 3 kerekű kismotoron, míg Bogica mellette nyomatta a másikon.
Ez sem volt elég nekik ahhoz, hogy rendesen lefáradjanak, mert kb 10 - 10:30 körül kerültem ágyba.

Igaz Bó érik és látszik rajta a változás, mert a legújabb szokás, hogy a szobájában az ágyban akar mostanában elaludni.

Szombat:
Előző napokban elhatároztuk, hogy menni kellene valahova, mert vágyok a szabadba, kulturális eseményre .... valahova.
5-en nekivágtunk a Skanzennek. Anyum még egyáltalán nem volt. Én már igen, de régen.
Most már van kisvonat is bent a Skanzenben így adott volt, hogy azzal menjünk.
Bó mostanában sokat kéri, hogy vonatot rajzoljak neki. Most legalább megtudtam neki mutatni, hogy mi is az a vonat.











Nem volt csudajó időnk, de legalább nem esett. A Skanzen 'kisebbik" felét választottuk. :-( Nem volt olyan látványos, mint amit vártam, mert ezt a részt még csak most építgetik.

Bó is legjobban a játszóteret illetve volt egy épület ahol csúszda és egyéb játék volt.
Persze hogy kellett csúszdázni. Nagyon élvezte és kiderült, hogy már tud függeszkedni.



Hazafele mindkét gyerek a vállamra dőlve aludt hazáig. Bó annyira elfáradt, hogy még sikerült letennem aludni is.

Vasárnap:
Mivel előzőleg megbeszéltem apával, hogy varrni szeretnék, mert kell a lelkemnek és Bónak is megígértem, hogy varrok neki egy kötényt muszáj volt.:-)




... a kisasszony szólt az apának, hogy biliznie kellene, de nem is akárhogy:








Persze csak ma reggel sikerült a hímzést befejeznem rajta, de elalvásig a kisasszony le sem vette magáról.

Közben ahogy láttam rajta felmerült bennem, hogy a virágokat elég lett volna csak hímeznem. Nem tetszik a kockás anyag a sziromnak. ... és még az jutott eszembe, hogy hímzek oda felhőket is, mert azokat is felismeri más a kiccsaj.

2009. október 23., péntek

Népies szakma

Az ember fiatalon rákényszerül, hogy szakmát válasszon.
Persze már ekkor kitűntem, mert míg akkor sokan vendéglátóba vagy idegenforgalomba és kitudja még mire jelentkeztek engem már akkor vonzott a kreatívkodás.
Konkrétan választottam egy szakmát - amit sajnos a suli végeztével nem tudtam gyakorolni és nem igazán a hétköznapi, esetleg jó álláslehetőség sem rejlik benne (mármint, hogy bármikor, bárhol tudnám kamatoztatni) - ez a népi fazekas volt.

(A kép csak illusztráció)

A vizsgamunkám egy saját készítésű 80 részes étkészlet volt. Megkorongozva és megírva.

Ja, és nem mellékesen imádnám csinálni, mert első évben kitűnővel és 3 dicséretessel, míg 2. évben kitűnővel és 6 dicséretessel végeztem. Vagyis szívvel - lélekkel benne voltam.

Már gyerekkorom óta látták a szüleim, hogy a kétkezi munkával megformálható dolgok érdekelnek.

Ilyenek például, mint az üvegfúvás, gyertyaöntés és a tűzzománckészítés.

Sajnos anyagilag soha nem álltunk úgy, hogy egy akkoriban ilyen ritkaságba menő 'tudást", mint például a tűzzománckészítést finanszírozni tudjunk.
Azt hiszem ez akkoriban (15 - 20 évvel ezelőtt) került vagy 100.000Ft-ba, 10 hónapra.
Azóta is érdekel ez a témakör, de ez egy társasházban, lakásban kevésbé kivitelezhető.

Ez azóta is álom maradt, de remélem egyszer kipróbálhatom majd ezeket is.

2009. október 22., csütörtök

Rajzolás ... és ami mögötte van

A hospitálási naplómban a gyerekek jelét filctollal rajzoltam meg.
Időközben Bó is felébredt és meglátta nálam ezeket a csodafilceket.
Illatos és még Bó is rajzolhat velük.

DE ... van egy hátulütője annak, ha ő elkezd rajzolni.
Nem csak az asztal lesz firkás, hanem Bó is és a ruha is amiben rajzol.

Kitaláltam valamit amit majd remélem tettek is fognak követni.
Viszosvászonból vagy valami hasonlóból csinálok neki egy kezeskötényt.
Muszáj lesz, mert a popsitörlővel sem jön le a filc ... csak hosszas áztatással illetve hosszú fürdővel. ;-)


Végre megcsináltam

Vasárnap végre rávettem magam, hogy nekiálljak amerikai almás pitét csinálni.
Nem lett rossz, de legközelebb nem fém formában fogom megsütni, mert kicsit szárazabb lett, mint amilyenre számítottam.

Ezt a receptet csináltam meg.

... és a végeredmény:











Mellesleg kész vagyok a hospitálási naplómmal. .... huhhh

Hétvégén illetve holnap jön anyum és a keresztfiam, Zolika.
Szombatra meg úgy tűnik betervezünk/tünk egy Skanzent.
Most még nyitva van Nov. 3-ig.

Ducika Ducila,
bocs, de most sem fogok tudni elmenni.
Pedig annyira jó lett volna .... de anyuék tegnap 'bejelentkeztek", hogy jönnének.


2009. október 17., szombat

padlón ... frissítve

Kicsit padlót fogtam.

Átsorolásomat kértem a főiskolán költségtérítésesről államira.

Mivel a postaládába volt csak bedobva már tudtam - most mire hazaértem - , hogy nem kaptam meg.

Indoklás: korlátozott férőhelyek száma miatt elutasítják a kérelmem.

Hogy ezek után hogy lesz nem tudom. ... a decemberi vizsgákig csak összehozom azt a 100.000 Ft-ot erre a félévre. Muszáj lesz.

... és még a migrén is kerülget, és nincs kedvem semmihez.

Frissítés:
Nem tesz boldoggá, mert számomra is érthetetlen, hogy egy egyedülálló anya aki minimálbért keres és fizeti a lakástörlesztését MIÉRT nem kapta meg?
Mert az, hogy én nem kapom meg aki a férjével él, egy gyermeket nevelünk és fizetjük a hiteleket az hagyján.
DE HOGY Ő SEM!!!
Mire megy ez ki? Az ember inkább ne tanuljon tovább? Ne akarjon óvónéni lenni?

A múlt félévben az egyik ott dolgozónak volt egy 'beszólása" felénk, akik költségtérítéses finanszírozásban koptatjuk a főiskola padjait.
A mondata:
' Az ELTE-n ilyen nem létezik, hogy költségtérítéses. Itt is bevezetném ezt. Aki nem tudja egyben kifizetni az ne is járjon!"

Néztünk kikerekedett szemekkel és mélységesen megvetettük, hogy egy katolikus iskolában ilyen szemlélet van?
... és ez még semmi, mert az előző év végén az egyik tanárnő mondta, hogy már nem fog minket tanítani, mert elküldik.
Az ok nem ismert, de nem is kötik az orrunkra. Végül is nem a mi pénzünkből fizet az iskola mindent!!!
Ja... és 2 heti rendszerességre volt meghirdetve a szakunk, de ettől függetlenül minden szombaton ott vagyunk és a jövőhéten is hétfőtől - szerdáig kellene mennünk.
Figyelembe sem veszik, hogy levelező tagozat és munka mellett csináljuk.





2009. október 16., péntek

Flickr ... help me, please ...Frissítve

Aki tud, kérem segítsen.
Az angolom nagyon gyenge.:-(

Hogy kell a Flickr-ből a képeket a blogba betenni, hogy váltakozva lehessen őket látni?
pl. mint egy diavetítés vagy egy - egy beugró kép.

Frissítés:
Mint látható oldalt csak összehoztam valahogy. ... Jandó is segített benne.
Köszönet érte.


2009. október 14., szerda

Befürödve

Mióta 'új" a fürdőnk Bónak lavórban kell fürdenie.

Igen, kell!

A kisasszony nem szereti a zuhanyt. ... de valahol meg is értem.
Amíg lehet pancsolni ülve a lavórban, akkor miért zuhanyozzon?
Ráér majd, ha felnőttebb lesz vagy ha felnőtt lesz.
Imád fürdeni.
Van, hogy fél 6kor közli, hogy pancsi - fürcsi és húzza az ujjam, hogy menjünk fürdeni.

Szóval kellene valami nagyobb méretű lavór vagy valami kádféle ami nem csecsemő kád.
Rá is találtam párra, de gondolom ezeket még nem lehet idehaza kapni.

Ez praktikus lenne:
Díjaznám, ha beszerezhető lenne.:-)

Ez meg szó szerint 'édes":


Úgy is szeretjük a muffint!


2009. október 13., kedd

Eleink múltja, kihagyott döntések - 2.

Úgy érzem folytatnom kell előző gondolatmenetemet (sejtünk hordozza eleink múltját, tulajdonságait, adottságait, kihagyott lehetőségeit) azzal, hogy elmesélek egy sztorit.

Mikor éppen két pasi között voltam az életemben és szeretetben/szerelemben - az egyikhez már csak a 10 év, 2 év házasság és a szeretet kötött, míg a másikhoz friss lángolás és szerelem - az történt, hogy kifelé kandikáltam a házasságomból.
Nem így volt tervezve, mert akkorra már a sokadik inszemináción és a 3. lombikunkon voltunk túl, babára várva. Éppen előző hónapokban 'vetéltem" el és ilyenkor az ember lánya még jobban szeretné a figyelmességeket, az apróságokat, a kedvességet, hogy nőnek tartsák -és nem csak babagyárnak.
Na mindegy. R-vel összegabalyodtunk. Nem volt egyszerű neki sem és nekem sem.
Ráadásul egy lakásban laktunk.:-? ... 3-an!!
3 hétig tudtuk titkolni a lakáson belül is, hogy zizeg közöttünk a levegő. Pedig voltak kisebb helyzetek amiből a voltnak észre kellett volna vennie, hogy mi a szitu. ... sőt volt, hogy egy kisebb veszekedés után R.-t küldte utánam!!!!
Már nagyon nem tudtam titkolni anyum előtt és egy délután leültünk beszélgetni.
Kínos mosollyal az arcomon belekezdtem a mondandómba.
Elmeséltem, hogy mi a szitu. ... anyum arcán mosoly bukkant elő ... és elmesélte, hogy neki is van valakije!!! már 2 - 3 hónapja. (Itt jegyezném meg, hogy édesapám előző év októberében halt meg és megállapodtak anyuval abban, hogy egyikük sem marad egyedül, ha a másik meghal.)
Mindketten hatalmas nevetésben törtünk ki!!
Nem elég, hogy mindketten oroszlánok vagyunk, de még ugyan abban az időszakban lesz valakink akiről a másik nem tud.
Ezért írtam az előző bejegyzésnél, hogy a sejtjeinkben már kódolva van a jövőnk és lehet a sors és a véletlenek is besegítettek nekünk.
Furcsa mindenesetre. ... és mindketten egyszerre tettük meg eleink kihagyott lépését.

... az élet megoldotta a problémámat. ... igaz nehéz, gyötrelmes és fájdalmas volt hármunknak az a pár hónap. Próbáltuk rendezni a házasságunkat, a kapcsolatunkat, de elváltunk. Lesz, ahogy lesz alapon.
S akkor decemberben a Mikulás meglepett. ... Bó bejelentkezett és megoldott mindent.
Nem volt kérdéses számomra, hogy kitől van. ... és az élet igazolja, hogy jól döntöttem, mégha göröngyös is volt az út, s csak félig meddig volt az Én döntésem.
Bó tiszta apja és imádják egymást. ... s én is őket. :-)

Lepkevárnál olvastam ... - 1.

.... a terhességi rémálmairól és egy réges régi álmáról.

Azt hiszem nem szeretnék én sem ilyen álmokat álmodni.

Anno, mikor Bogikámat vártam/tuk azt álmodtam, hogy a folyó egyik partjáról csónakkal - de lehet, hogy kád volt (maradjunk a csónaknál) - szerettem volna átmenni anyumhoz.
Beülök a csónakba, de sehol az evező. ... és valahol ereszt a csónak is.
Valahogy átevickéltem a csónakkal a túlpartra, ahol édesanyám várt.
Kicsit közel a túlparthoz már szinte fuldoklok a csónakban. Ami ugye lehetetlen hiszen nem ér a nyakamig sem.
Aztán egyszer csak azt veszem észre, hogy mindenütt tej folyik.
A folyó hirtelen átváltozik tejfolyammá és én sodródom el a parttól és már nyakamig ér.
Fuldoklom benne és nem tudom mit csináljak.
.... majd görcsös légszomjra ébredtem.

Aztán ahogy anno is, ekkor is kielemeztem az álmaim ... és azóta is ha van.
Attól féltem, hogy nem lesz elég tejem majd a babának (Bónak) és nem fogom tudni táplálni.
Anyu amúgy akkoriban a 2-es főút másik oldalán lakott. Ezt jelképezte, hogy ő a túlparton van.
A csónak? ... talán a babakocsi.
Már nem is fontos, hiszen látom, hogy Bó fejlett, jól táplált és eszik, ha kell!!
Nem szégyenlős ilyen téren ... szerencsére.:-)

Amúgy az álmokról:
Szoktak lenni álmaim és volt, hogy előre megálmodtam helyzeteket.
Szerintem Lepke is ezt álmodta meg. ... de itt szeretném jelezni, hogy mindenféle baleset, kék teherautó messze kerülje el Őt és családját is !!!

Volt egy olyan megálmodásom amikor konkrétan emlékeztem a mondatokra és tudtam, hogy az ahogyan álmomban történt nem vezet jóra, nem jó kimenetele annak a helyzetnek.
Meg kell változtatnom!!
... és ezt már álmomban tudtam.
Akkor amikor bevillantak a képek, hogy ezt megálmodtam tudtam ki mit fog mondani és TUDATOSAN nem azt feleltem amit álmomban. ... ezzel megváltoztatva mind a jelent és mind a jövőt.
Elkerülve minden olyan eseményt amit az a helyzet tovább vitt volna.

Lehet ez a tudatos változtatás annak az eredménye, hogy kisgyermek koromban - még akkor voltak az első tanfolyamok a Silva féle agykontrollról - a szüleim részt vettek rajta és mindent amit tanultak megosztottak velem is. Fogékony voltam már akkor is az ilyen tudatalatti dolgokra. ... és szerintem van is benne valami.
Hiszen minden egyes sejtünk hordozza eleink múltját, tulajdonságait, adottságait, kihagyott lehetőségeit. ... amit nekünk valamilyen formában át kell élnünk, 'jóvá" kell tennünk vagy máshogy kiviteleznünk.
Úgymond nekünk kell kifizetni a számlát vagy megpróbálni legalábbis.
... esetleg előrébb fejlődni, hogy a gyermek akiért felelősek vagyunk ne azt kapja sorsául amit mi nem tudtunk megoldani.

Lehet, nem ide tartozik, de a fejlődés most jelen pillanatban azt jelenti, hogy a családomban - szerintem legalábbis hosszú idő óta, ha volt egyáltalán felősfokú végzettségű - én leszek az első akinek főiskolai végzettsége lesz, ha lediplomázom.
R. is diplomás így adott, hogy már a 'mércénk" feljebb van, mint eddig.

Ebből is látszik, hogy próbálok kitörni a 'sabonból" ami körbevette a családomat, eddig.
Már egy lépcsővel feljebb léptem.
... és Bónak is megmutatom, hogy nem szabad megrekedni.


2009. október 12., hétfő

Egy rövidke helyzetjelentés

Lassan ideje lenne már magunkról is írni és nem csak egy - egy, hipp - hopp bejegyzést ejteni.
... de annyira nincs időm és energiám semmire. :-(

Még arra sem amire kellene.

Konkrétan be kellene fejeznem a hospitálási naplómat és elküldeni a mentornak átolvasásra.
Az a bajom vele, hogy ha sokat dolgozom a naplóval a végére elvesztem a fonalat, hogy mi is kell bele és mi nem. ... na ekkor abbahagyom és pár nap múlva előveszem ...
... de szűk a határidőm.
24.-én már a készt le kell adnom.
Az meg mindjárt itt van a nyakamon.

.... és kb 40 A4-es oldalt kell leírnom kézzel még, ha rábólint, hogy okés a dolog.
ááááááááááááááááááá



2009. október 9., péntek

Borzalom

..., hogy mennyin műlik egy ember élet és mennyire a másikra vagy bízva, ha beülsz mellé a kocsiba.

Tegnap történt egy súlyos baleset Dunakeszin ...

Sajnos a mi kocsibejárónk előtt.:-( illetve a mellettünk lévő háznál a fa állította meg.
Konkrétan nem voltam lent - a 2,5 éves gyereknek semmi keresnivalója ott -, de az erkélyről látni lehetett majd mindent.
Az egyik felső szomszéd mellett süvített el haza felé jövet. Gondolom az 50-es táblánál nem 50-nel ment.(A szomszéd szerint volt az 130 is.) A másik szomszéd csaj meg éppen előtte fordult ki a kapubejáróból.
Egyszer csak hallunk egy nagy dirr - durrt majd egy puffanást.
Nem lehet semmivel összetéveszteni a kocsi ütközését - akkor meg főleg nem, ha már ültél olyan kocsiban amit megtörtek.
Kiszaladtunk az erkélyre és látjuk, hogy hatalmas porfelhő van és mikor eloszlott egy fejre állt kocsi áll a szomszéd fenyőfánál.
Szinte a kisbolttól (2 - 3 teleknyire van tőlünk.) felszántotta az árkot. A tábla megdobta a kocsit és a fa elé csúszott. Ez fogta meg.
... még szerencse, mert beljebb kint, a ház előtt állnak a kocsik.
Közben a 2. szomszéd csaj sikítva, eszét vesztve keresi a kapubejárót. Végül a párja leszaladt hozzá, mert ő is hallotta a csattanást. (Az sem lehetett semmi, mert tudta, hogy a párja most indult el a kocsijukkal.) Megtalálta a barátnőjét és jöttek fel, de a csaj sokkot kapott.
Adtam neki nyugtatót.
Közben a kocsi kicsit kigyulladt, de hamar el is oltották az ott lévők, mert addigra hatalmas tömeg gyűlt oda.
Ekkor párom hívta a mentőket és a 112.
Borzalmas látvány volt innen messziről is, mert a kocsi szinte 1/2 - 1 méternyire lapult össze. Legalábbis ez volt az érzésem ahogy láttam.
A párom lement hátha tud valamit segíteni, de mikor kiérkeztek a mentők, megvilágították a kocsit inkább eljött onnan.
Nagyon durva volt az egész.

A gyereket épp altattuk.
Ő csak - annyit fogott fel belőle az erkélyen keresztül látva, hogy
brrr - autó - csatt (fejtetőre állítja a kocsit) - nínó
,de mindezt mintha játék lenne az ami történt.

Szegénynek nem győztünk mit mondani, hogy elaludjon.

Annyi szerencse a szerencsétlenségben, hogy kb. 8 óra körül történt és ekkor már nem játszanak ott a gyerekek, nem beszélgetnek ott az anyukák és éppen akkor nem állt ott az a kiskocsi ami szokott. Mázli.

Sajnálom,hogy az a szerencsétlen utas ott ült mellette és meghalt. ... de valahogy a sofőrt nem tudom annyira sajnálni.
Aki 100 felett megy a városon belül az autóval az számoljon az ilyennel.
Lehet, hogy ez szemét dolog, de kihívta maga ellen a sorsot.

Azt hiszem el lehetne gondolkodni most már tényleg egy körforgalmon a kisbolt előtt.


A sofőr életben van ... súlyos sérülésekkel.
Az is bizonyítja, hogy nem kevéssel ment, hogy a rendszáma fent van a fán!!!

Csak erős idegzetűeknek.

ITT, Itt és pár közelebbi: itt


2009. október 6., kedd

Katica játéka

Kaptam egy kis inspirációt a hímzéshez .... és lehetőséget egy játékra. ... Katicánál.



Ha van kedved vegyél részt te is a játékban.
.... az tuti, hogy most megyek és hímzek egy kicsit az elefántos képemen. :-)

2009. október 5., hétfő

Kis vizslák gazdit keresnek!!

Kis vizslák gazdit keresnek!

Mamijuk meghalt, cumisüvegből kell sajnos etetni őket. ...

Aki be tud fogadni kis vizslát, jelentkezzen!
De, ha csak továbbküldöd, szólsz olyannak akinek kellhet azzal is segítesz!

Érdeklődni lehet:

Nagy Edina: 06-20-9870-414








2009. október 2., péntek

Nyuszi muszi

Nem leszek nyuszi!

Mer a nyusz mer a nyusz mer a nyuszi az úr,
az ő eszén soha nem jársz túl.
Hej, hej, éljen az üregi nyúúúl!!!!!

(idézet: 'A hetedik TESTVÉR" című meséből)

Beálltam a sorba a sok türelmetlen közé Ralina Nyuszkó Úrfijáért.


Ha netán te sem akarsz lemaradni itt megírhatod a kommentedet.

Remélem az ÉN állatfarmom fog bővülni egy Nyuszkó Úrfival!!

Ha még sem, akkor ... sok örömöt benne a nyertesnek.

Bogyika, Kincs és Mi

Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers Daisypath - Personal pictureDaisypath Anniversary tickers Lilypie Maternity tickers