Kezdem az elején:
A voltom (Zs.) a nővérem férjének a legjobb barátja és kisfiuknak, Zolikának a keresztszülei vagyunk.
azt gondolom sejteni lehet, hogy nem 'csak úgy" elváltunk. (Történtek dolgok amik ... megtörténtek. ...., mert a sors úgy akarta.) Mint előző bejegyzésből is olvasható Bó közbeszólt a házasság rendezésének. ... aztán a (volt) legjobb barátnőmmel összejöttek - úgy alakult valahogy, hogy azóta nem beszéltünk és minden formáját a kommunikációnak hanyagoltuk. .... és össze is házasodtak azóta.
Na a lényeg:
Egészen eddig a nővéremék úgy szervezték a dolgokat, hogy mi 4-en illetve a gyerekekkel együtt 6-an ne legyünk egyszerre egy légtérben, egy rendezvényen.
Macerás és fárasztó volt ez nekik.
Idén nyáron valahogy ez a dolog túlforrta magát és úgy döntöttek, hogy nem szervezkednek, ahnem aki jön jön , aki nem nem.
Nekünk R.-vel adott volt, hogy megyünk. ... és semi pénzért nem bántanám meg a nővéreméket azzal, hogy nemet mondok a CSALÁDI !!! ünnepségre/ünneplésre.
Időközben váltottunk I.-vel (volt legjobb.) pár levelet és megbeszéltük, hogy felnőtt emberek módjára rendezzük ezeket a dolgokat el. Ott leszünk és felnőtt módra viselkedünk.
nem mintha amúgy nem úgy tennénk R.-vel.
Én már addig is mondta a nővéreméknek (Zsuzsinak és Zolinak), hogy ez úg ahogy csinálják nem jó és ha valakinek nem tetszik, majd nem jön el .... akkor.
Szóval eljött a hétvége: a gyerekek és Zoli szülinapja.
... és akkor innen a sztori.
Megvolt a hétvége nővéreméknél és Zs.-kal - a voltékkal!
Szintén 'dolgos" volt, mint minden ünnepnap a nővéreméknél. :-(
Persze hogy kellett segíteni Zsuzsiéknak a terítésben , a kaja készítésben, stb.
Nem mintha neheünkre esett volna, de mi még egy olyan öünneplésen nem voltunk ott úgy, hogy CSAK VENDÉGKÉNT!
11-től ott voltunk és kb 3 felé kezdtünk el mindeféle osztogatást.
Zsoltiék nem jöttek csak 1/2 5 felé, de őket azért már nem vártuk meg kajailag, köszöntésileg.
(Ha nekik fontosabb egy wellnes hétvégéről később hazajönni vagy odaérni, akkor így jártak.)
Mi már vágtuk a tortát és mindenki ette a tortáját amikor ők megérkeztek.
Köszönés úgy unblock mindenkinek. Akivel kellett azzal lekezezett Zsolti. Én Ricsi és Erika - Zsuzsi sógornője - között ültem. Mintha ott sem lettem volna. Se egy 'helló", se semmi. Nem mintha számítottam volna rá. De úgy gondolom, hogy ennyi év után már rég minden sebnek be kellett volna gyógyulnia főleg úgy, hogy szerelme és nem is oly rég volt az esküvőjük. Na mindegy.
Ez még hagyján. Nem vettem a szívemre. Várható volt.
De amit anyunak mondott! Ki volt öntve a pezsgő poharakba. Anyu normál pezsgőt kért és ő (Zsolt) adta oda neki. .... azzal a mondattal, hogy az a ciános.
Mindezt kétszer is elmondta.
Lehet, hogy anno közöttünk történtek dolgok, de anyum még akkor is 'pátyolgatta kicsi lelkét" mikor sz@rban volt miattam. Elláta kajával, keresett neki albit (kiprotekciózta neki.) és adta a tanácsokat neki velem kapcsolatban. ... és erre ezt kell mondani???? Nem adható meg az idődebbnek kijáró tisztelet??? Még akkor is amikor anno a veje volt. Primitív dolog. ... és nem utolsó sorban gyerekes. ... Harmincegynéhány évesen már ez >:o ... kicsinyes és ... nem is tudom kifejezni milyen dolog.
Nem tudom, hogy anyu hallotta-e vagy sem (megint ki volt lukadva a dobhártyája), de mivel én hallottam nekem nagyon szarul esett.
Mindkétszer visszanyeltem a mondanivalómat, mert nem akartam vitát és morgást. Nem akartam elrontani a hangulatot.
I. is hallotta és mondta, hogy az anyjának - Zs. a saját anyósának is - szokta ezt mondani.
Akkor sem mondok ilyet a volt anyósomnak, ha poénból gondolom.
Annyira le lehetett venni Zs.-n, hogy nem tud mit kezdeni a helyzettel. Folyton beszélt és poénkodott.
Takargatta a zavartságát. ... és csak hallgattuk, hogy....
Ja és azzal kezdte a első pár percet mikor odaért, hogy Zsuzsi szülinapján lesz majd egy bejelenteni valójuk.
Könyörgöm. Nem lehet, hogy valamikor máskor mondja el amit akar? Nem lehet, hogy az CSAK a Zsuzsi szülinapja legyen?
Mivel nem tartom valószínűnek, hogy addigra 'rendelnek" egy terhességet ezért azt gyanítom, hogy addigra már Boti - I. kisfia - nem az igazi apja vezetéknevét fogja viselni, hanem Zs.-ét.
Na mindegy.
A kötelező körök megvoltak.
Elvoltunk egymás mellett és csak annyit beszéltünk amennyit a gyerekek miatt kellett.
Majd szépen lecsiszolódik ez az egész az ilyen vagy ehhez hasonló alkalmak során.
S tudod mire jutottam?
Arra, hogy annak idején jól döntöttem R. mellett! Már nem tudnám elviselni Zs.-nak ezt a stílusát, viselkedését. ...biztos más, ha vele vagyok, de ez 'külsősként", kívülállóként egyáltlán nem olyan, mint amikor 'benne" éltem.
Most már tudom Anyuék anno miről beszéltek ... és miért mondták, hogy nem hozzám illik és könnyebbültek meg a rokonok is amikor megtudták, hogy már másképp - mással élem az életem. ... és látják, hogy jó nekem így, elfogadják R.-t és szeretik is.!!!
S azt is gondolom, hogy Zs. akárhányszor fogja látni Bogicát mindig eszébe juthat, hogy ez lehetett volna az ő lánya is.
... de nem az övé!! ... és ezt le sem tagadhatja sem az Apja, R. és sem Bó!!!
... Mert a sors ezt rendelte nünk! ... és ez így MOST így kerek.
