Nem kérek többet, ...

... avagy Bogi újabb aranyköpéssel ajándékozott meg minket tegnap.

Tegnapi nap a nővérem segített elintézni pár dolgot.
Amikor az én dolgaimat elintéztük elmentünk az új Lidlbe ami most nyílt nem oly régen nálunk.
Mivel már szomjasak voltunk vettünk innivalót is hazafelére.
Zsuzsinak már nagyon kellett pisilnie, de még a fodrászhoz is időre kellett neki menni így siettünk.

Útközben kérdeztem, hogy kér-e inni. Ivott, de mondta, hogy nem iszik sokat, mert bepisil.
Mi elintéztünk mindent Bó bealudt, anyumnál is voltunk és mentünk le a nővéremékhez, Sződligetre.

Mikor már hazafele jöttünk Dunakeszire, akkor derült ki, hogy ott hagytam Zsuzsiéknál a felvágottat.
Visszafordulni már nem volt értelme, így bementem a Sparba.
Útközben Bogi elkérte a teáját inni.
....
Azzal a szöveggel kaptam vissza, hogy ...

'Nem kérek többet, mert bepisilek!"
(Még pelusunk van így nem lenne olyan nagy gond.)

Cukorfalat volt nagyon.

Ekkor beszéltük meg a nővéremmel, hogy meg kell fontolni mit is mondunk a gyerek előtt. Nem mintha betyárul vagy kocsis módjára beszélnénk idehaza, de akkor sem mindegy, hogy mit és hogy mond az ember.