2009. december 18., péntek

1 blogdíj .... és 7 válasz

1 blogdíj




.... és 7dolog/válasz magamról.

Ezt a kérdést szegezte nekem DuCila.
Kezdjük ott, hogy elfogult vagyok! Magammal szemben meg pláne!;-)
Mi is legyen az első? ... és a többi?

  1. Szeretem azt a helyzetet amit a sors nekem rendelt. Ricsit és Bót. ... Ennek így kellett lennie. Bó így rendelte. De ... ezt cseppet sem bánom, pedig nem volt egyszerű a helyzet. Megoldottuk és megoldjuk ami még előttünk áll.
  2. Jóérzéssel tölt el, hogy elértem bizonyos dolgokat, amiket pár évvel ezelőttig nem. pl. Bó, jogsi, Főiskola,  ... és még kitudja mit rejt a jövő :-)
  3. Szeretem a családom és mindent megteszek értük, nekik, ha kell. S ezt viszont is megkapom/megkapjuk. elképzelhetetlen az életem nélkülük. (Köszönet érte Anyunak, Zsuzsimnak és családjának - Zoli, Zolika, Fanni - és köszönöm Anyósomnak, hogy elfogadott - annak ellenére, hogy tudta az előzményeket - és lányaként szeret, s ezt minden hétvégén ki is mutatja.
  4. Örülök, hogy olyan barátokra leletem akik átsegítenek a nehézségeken, tanácsokkal látnak el, ha kell. Jóban  - rosszban mellettem vannak és számíthatnak rám, ha arra lenne szükség. Ők nem feltétlen csak személyes barátok, akikkel minden hétvégén vagy telefonon beszélek, hanem virtuálisok is, akikkel még életemben nem találkoztam.
    S, hogy kik ezek? ... azt ŐK tudják és érzik.
  5. Szeretek kreatívkodni még, ha nem is látszik a blogon, kész munkákként.
    Emiatt maximalista vagyok és, ha valami nem úgy sülne el ahogy képzeltem, akkor képes vagyok szétszedni, újrakezdeni mindaddig amíg olyan nem lesz ahogy elképzeltem.
    Sajnos az időmet mostanság elveszi a főiskola, de, ha lelki bajom van vagy csak ki kell kapcsolódnom varrok, gobelinezek vagy festek. Matricát vagy vásznat. Mindegy! ... csak kikapcsoljon.
  6. Néha elviselhetetlen is tudok lenni, de 'A Zuram" ;-) Párom elvisel akkor is, mert tudja, hogy vannak ilyen napok. ... S olyankor tudja mi kell nekem.
    Még több ölelés, még több szeretet és kedvesség ... és Ő! Anno kergettük egy ideig egymást, de a sors - és Bó - összehozott minket.
    Ő az az ember akinek a mellkasán elpihenhetek, megnyugszom és elaludva teljes nyugalommal alszom át az éjszakát! ... Addig míg Bó át nem szól, hogy 'Anyaaaaaa'; 'Anyucikaaaaaa". ;-)
  7. Próbálok megbocsájtani Édesapámnak amiért 'így" hagyott itt minket 'ahogy". Ezt a részt nem forszíroznám. Eltelt elég idő halála óta és úgy érzem itt az ideje, hogy megtegyem ezt a lépést. ...



    Édesapa, megbocsájtom neked ami történt, amit ránk hagytál
    ... és kérlek segíts minket, hogy még jobb lehessen az életünk. ...

    Remélem első lépésnek ez megteszi. ... s így lehet igazán jól elkezdeni az idei karácsonyt ... megbocsájtva.



S hogy kiknek adnám tovább ezt a kérdést?
Kik azok akik Önmaguk meglátása érdekelne?
DuCilát már tudom. ...  de ha nem kapta volna már meg, akkor ő is megkapná!

PI, Jandó, Treboretta, Skrisz, Hanna - Heni és Olivér; Bridget
.... és még sokan a Bnetről.


3 megjegyzés:

skrisz írta...

Nagyon szépen köszönöm!

Bridget írta...

Huhaa akkor most nekem is irni kell magamrol?
Neked ez a megbocsajtos resze ngyon szepre sikeredett!!

treboretta írta...

O most látom kaptam kérdéseket:)
Igérem válaszolok rá amint összeszedtem a gondolataimat:D
puszillak!

Bogyika, Kincs és Mi

Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers Daisypath - Personal pictureDaisypath Anniversary tickers Lilypie Maternity tickers